1. kezével, es. testének más részével v. vmely eszközzel szorítva tart. fogja a tollat; csípővassal fogja a parazsat. | (t. n. is ) valami rögzítve tart, összetart, nem enged elmozdulni (valamit). jól fog(ja ) az enyv.

2. kézbe vesz, megragad. ▸ fegyvert kardot fog ▸ kezet fog valakivel | magához vesz, átvesz. fogja, ez a magáé! | sp <kapus labdát> elkap, nem enged be. fogta a lövést. | ▸ pártját fogja valakinek | valamit megfog, és valamilyen hely(zetb)en v. alak(zat)ban rögzít. satuba fog valamit. | ▸ valamin fog valakit karon fogva sétálnak.

3. foglyul, zsákmányul ejt. halat fog. | valakit rajtakap valamin. hazugságon fogta. | biz ügyeskedéssel vmely célra, valamiül szerez (magának) valakit. férjet akar fogni. | ▸ szelet fog | <esővizet> edénybe gyűjt.

4. <fegyvert> felkap és valakire, valamire irányít. pisztolyt fog valakire. | valamit ráhárít, ráfog valakire. szomszédjára fogta a lopást.

5. zene <hangszeren hango(ka)t> ujjai mozdulatával képez, ill. megszólaltat. oktávot fog.

6. rádió(n), televízió(n) vmely állomás adását felfogja. varsót fogja.

7. <igavonót> valamibe befog. eke elé fogta a lovát.

8. korlátoz, fegyelmez, (valamilyenre) mérsékel. szigorúan fog valakit; halkabbra fogja a hangját.

9. rászorít, rászoktat valamire. diétára fog valakit. | ▸ valamibe, valamire fog valakit, valamit vallatóra fog. | ▸ valamire fogja a dolgot

10. ▸ fogja magát fogta magát, elment.

11. (t. n. is ) <eszköz> a hatását érvényesíti valamin. vastagon fog a toll. | tn ▸ fog az esze, az agya a feje ▸ úgy fog az esze, mint a borotva | (t. n. is ) <anyag vele érintkező más anyagon> szennyet, foltot hagy. a piros blúz fogott. | ▸ valakit fog a nap

12. tn ▸ fog valakin, valamin ▸ nem fog rajta semmi | árt valakinek, valaminek. nem fogja a golyó.

13. valami keletkezik, támad valakiben, valamiben v. rajta. gyanút fog; tüzet fog.

14. (t. n. is ) táj fogan, fogamzik.

15. tn belekezd, belefog valamibe. aratásba fog.

1. <nyomatékos jövő idő kif-ére.> hétfőn fogunk menni, nem kedden!

2. <jövőbeli valószínűség, esetlegesség kif-ére.> ő tudni fogja, hogy ...

3. < (fenyegető) parancs kif-ére.> itthon fogsz maradni!

1. <annak jelölésére, hogy a cselekvés a cselekvőre hat vissza.> védi magát; bízik magában; hányja-veti magát; ▸ magának él ▸ magának való | ▸ magánál van ▸ nincs magánál | biz: ▸ maga alatt van | (tbsz-ú alakban és közé, között, közül nu-val) a jelzett személyek saját közösségébe, közösségében, közösségéből. maguk közé fogadták. | <annak kif-ére, hogy a jelzett dolog vmely adottsága folytán elszenved, ill. előidéz vmely cselekvést, folyamatot.> a bor itatja magát; magába szívta a vizet. | (visszaható igéknek megfelelő szókapcsolatokban) ▸ védi, szégyelli, vhogyan viseli magát

2. (a visszaható jelentés háttérbe szorulásával, kül. ik-s igék formális tárgyaként) <túlzott mértékű cselekvés kif-ében.> agyondolgozza magát. | < el- ik-s, hangadást jelentő, mozzanatos igével.> elsikoltotta v. elkáromkodta magát. | < el- ik-s, elhibázott cselekvést jelentő igével.> elszámolta magát. | < ki- ik-s igével, annak kif-ében, hogy a cselekvés a cselekvő teljes kielégüléséig tart.> kimulatta magát.

3. <nyomatékos birt jelzőként:> saját. a maga főztjét eszi; ▸ a maga egészében, teljességében

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?